Formanyomtatvány RGYVK és hátrányos helyzet megállapításához

T Á J É K O Z T A T Ó

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi értékhatárának megemeléséről

A 2024. július 1-jén hatályba lépő a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvény (a továbbiakban: törvény) két ponton módosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság szabályozását.

I. A törvény 11.§ (1) bekezdése alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi értékhatára 2024. július 1-jétől megemelésre kerül az alábbiak szerint:
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell állapítani, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) a szociális vetítési alap összegének 245%-át (2024-ben 69 825 Ft-ot), ha
aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,
ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) a szociális vetítési alap összegének 225%-át (2024-ben 64 125 Ft-ot) az a) pont alá nem tartozó esetben,
és az igénylő az ellátásra való jogosultság vagyoni és egyéb feltételeinek egyébként megfelel.

II. A törvény 11. § (2) bekezdésével a Gyvt. 19. §-a egy új (3a) bekezdéssel egészül ki, mely
alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálása során az egy főre jutó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a gondozó családban élő gyermek árvaellátását.
A törvény 35. § (5) bekezdése alapján a módosítással hatályba lépő új szabályokat a 2024. július 1. napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

1. a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a családbafogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú - (alacsony iskolai végzettség, melynek igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik),
2. b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a családbafogadó gyám a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (szociális törvény) szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatala - (alacsony foglalkoztatottság, melynek fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi),
3. c) a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek - (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény).

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény) legalább kettő fennáll.

Alapfokú iskolai végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

(Például egy 9. évfolyam elvégzése vagy egy középfokú oktatási intézmény pár osztályának elvégzése a középfokú végzettség megszerzése nélkül az alapfokú végzettséget nem befolyásolja, hiszen ezek végzettségi szintet nem emelnek.)